• Veress Anita

Hogyan is bánnjunk egy vajúdó nővel?



Kísérő személyek, most hozzátok szólnék pár szót. Azokhoz, akik meghozták a nagy döntést, és végigkísérik feleségük, húguk, nővérük, lányuk, barátnőjük vajúdását, és szülését. Nagy feladat hárul rátok is. A legnagyobb munkát még mindig a kismama és babája végzi, de igen, a szülőszobában töltött órák milyenségéhez véleményem szerint a barátságos, támogató környezeten kívül sokban hozzájárul a kísérő személy felkészültsége is. Hogy miért is?


Elsősorban a kísérő személy jelenléte ne kényszerből legyen, hogy ha Józsi szomszéd (pl.) ott volt, akkor én is. Legyen ez egy döntés alapos mérlegelés után. Különbözőek vagyunk, nem mindenki bírja a kórházi környezetet. Elszántság, erő és kitartás kell, hogy jellemezze az ilyen embert, mert a kismama a több órás vajúdás alatt tőle merítt elszántságot, erőt és kitartást. Ha egy ijedt, a sarokban meghúzódó emberke van ott, minél távolabb a kismamától, az nem éppen bizalomgerjesztő. Az ilyen csak hátráltatja a kismamát. Az igazi támogatás az, mikor az illető igenis ott áll mellette, nemcsak testileg, de lelkileg is. Ugyanis így a vajúdó nő nagyobb biztonságban érzi magát, és ez nagyobb ellalzuláshoz vezet.


A kísérő személy szerepe:


- hogy emlékeztesse a kismamát azokra az instrukciókra, amelyeket a felkészítőn tanultak,

- hogy rendelkezésre álljon, mikor kell- pl. valamit odaadni a táskából, segíteni zuhanyozásnál, sétálgatni a kismamával, segíteni felvenni a kényelmes, pihenős testhelyzetet, masszírozni a derekát, fittlabdán való rúgózáskor (is) vele együtt lélegezni,

- elvonni a kismama figyelmét a fájdalomról,

- folyamatosan erősíteni benne az érzést, hogy jól csinálja, ne hagyja abba, és igenis végig tudja csinálni.

- nyugottnak maradni még akkor is, mikor egy vajúdú nő máshogy viselkedik, vagy olyat mond, amit nem szokott. Nem szabad az ilyet komolyan venni, ezt mind a fájdalom és fáradtság mondatja vele.


Mit mondjon egy kísérő személy

- Én is félek, de együtt megbírkózunk vele,

- Büszke vagyok Rád!

- Egy hős vagy!

- Erős vagy, megcsinálod!

- Itt vagyok, segítek.

- Képes vagy rá, tudom.

- Nagyon jó anya leszel.

- Miért mondod, hogy nem bírod, én nem úgy látom.

- Én is fáradt vagyok, de együtt végigcsináljuk, együtt vagyunk benne.

- Itt vagyok Neked, együtt megbírkózunk vele.

- Támaszkodj csak rám, ha szükséged van rá.

- Adj ki tompa hangokat, így kiadod magadból a belső feszültséget.

Mit ne mondjon egy kísérő személy

- Jézusom, mit csinálsz!

- Nézd, hiszen ő is megszült...

- Nem te vagy se az első, se nem az utolsó, aki vajúdik és szül...

- Ennyire fáj?

- Nagyon fáj?

- Atyám én ezt nem bírom....

- Meddig leszünk még itt?

- Éhes vagyok...

- Unatkozom...

- Miért vagy ilyen ideges?

Ahogy feljebb említettem, kismamaként senkit se kényszerítsünk magunkkal a szülőszobára. A személyzetnek igazán nincs szüksége plusz munkára, és az elájult kísérő személyeket pátyolgatni. Ott komoly munka folyik. Viszont, ha magánál a szülésnél nem szeretne ott lenni, de "azon előtte" igen, megoldható, vagy fordítva. És a szülést követő, a szülő boxban történő két órás ellenőrzést is ott lehet tölteni az anyával. Sok esetben láttam, és hallottam is, hogy azt az időt nem szeretik egyedül, magányosan eltölteni.

Ahhoz, hogy egy kísérő személy tudja, mi a dolga a szülőszobán, vegyen részt legalább pár szülésfelkészítő órán. Fontos neki is tudnia, hogy kell lélegezni, hogyan és hol masszírozza a kismamát, miben tud neki segíteni.

Bárhogyan is dönt az apa, vagy bárki más, azt, mint kismama tartsuk tiszteletben. Nem vezet semmi jóra, ha csak a nő akarja, hogy legyen jelen.

  • kép forrása: www.google.sk

Legújabb cikkek
1/20
Arhívum
Kövess
  • Facebook Basic Square