• Veress Anita

Szülés, születés- a baba szemszögéből



A szülés nagyon meghatározó esemény egy nő életében, ezért nem mindegy miként éli azt meg. A szülésélménnyel kapcsolatban fontosak a kismama érzései, az ő igényei, szükségletei és érdekei. Ahhoz, hogy kismamaként a legjobbat hozzuk ki magunkbók a szülőszobán, véleményem szerint szükséges egy bizonyos szintű felkészültség, áttekintés. Arról, hogy mi várható a szülőszobán, és mi a kismama szerepe vajúdáskor, szüléskor.


De vajon mit él a magzat, az újszülött?


Mindig azt mondom, hogy egy szülésnek természetes úton kell beindulnia. Az a legjobb az anyának és a babának is, mert a természetre bízva jön el a megfelelő idő. Nem erőszakolva. Az a legrosszabb, mert akkor nem úgy (pozitívan) müködnek a kismama szervezetében a hormonális folyamatok, melyek befolyással bírnak a vajúdásra, szülésre.

Nagyon sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy hagyták szenvedni X órát a kismamát és a babát is. Ezt a téves elméletet szükségesnek érzem átértékelni. A vajúdás az egy természetes folyamat, amin a kismamának és a babának szükséges átesnie, végig vinnie. A kismama esetében itt válnak hasznossá a szülésfelkészítőn szerzett ismeretek, technikák, mert ahhoz, hogy a baba is minél jobban vegye az akadályokat, a kismama viselkedése, hozzáállása és felkészültsége is sokat segít.


A kisbabának kell az az X óra. Neki a vajúdásra szüksége van, mert szép, lassan, egy saját tempóban (amig természetesen a kismama is és a baba is jól viseli) kell megszületnie. Az ilyet nem szabad, nem jó indokololatlanul sürgetni, mert az olyan orvosi beavatakozások következményeként léphetnek fel egyéb nehézségek, melyek további orvosi beavatkozást, kezelést igényelnek. És az ilyen szülés már rég nem természetes. A babának igy is elég stresszhelyzetet, magukat a kontrakciókat kell megélnie, amiben a kismama helyes légzési technikája, mozgásszabadsága, relaxációja, ellazulása segíti őt. Ha a kismama használja ezeket a technikákat, a babának is jobb.

Tehát úgy mondanám, hogy a vajúdást ne szenvedésnek vegyük, hanem egy olyan közös útnak, aminek a végén a vajúdó nőből anya, és a magzatból újszülött lesz, aki a szülés után így könyebben tudni adaptálódni. Ebben azok a stresszhormonok segítik őt, melyek természetes szüléskor termelődnek a szervezetében.


Biztosan mindenki felfigyelt már arra, hogy szülés után újszülöttjének a fejecskéje picit deformált, azaz picit csúcsos. Az annak a következménye, hogy a baba koponya csontjai kutacsokban(lágy összenövések a fej két pontján) kapcsolódnak össze. Ezek a kutacsok segítik a koponyát könyebben megszületni, mert a koponyacsontok így egymásra csúsznak, ami lehetővé teszi a fejecske könnyebb áthaladását a szülőcsatornán. Ez teljesen normális dolog, szülés után kis idővel a helyükre csúsznak.

A kisbaba számára a születés egy hatalmas egzisztenciális változás, amikoris a megszokott környezetéből - biztonságot, állandó kontaktust az anyával, állandó hőmérsékletet és állandó oxigénellátást biztosító méhből- a szülőcsatornán áthaladva (melyek alkalmazkodnak a baba nagyságához, és a baba is a szülőutakhoz) kikerül egy teljesen más környezetbe. Ehhez idő kell, egy folyamatos áthaladás egyikből a másikba. És pont ezért fontos a vajúdás. Az az idő, amikor a kismama világra hozza kisbabaját.


A fentiek fényében bízom benne, hogy változik- pozitív irányba- a témáról alkotott véleménye a kedves Olvasóknak, Kismamáknak.


Legújabb cikkek
1/20
Arhívum
Kövess
  • Facebook Basic Square